A lenyűgöző grönlandi bálna (Balaena mysticetus) csak az Északi-sark jeges vizeiben él. Ők a leghosszabb életű emlősök a Földön. Ismerd meg őket közelebbről!
Az Északi-sark királynői és királyai
A grönlandi bálna a Balaena nemzetség egyetlen élő tagja. A simabálnák (Eubalaena) unokatestvérei a Balaenidae családban. A bálnákat sötétszürke testükről és fehér állukról lehet azonosítani, ezt a vonásukat ellenárnyékolásnak nevezik.
A grönlandi bálnák akár 20 méter hosszúra is megnőhetnek, és akár 90 tonnát is nyomhatnak! Egyik különleges tulajdonságuk, hogy nincs hátúszójuk. Ez különbözteti meg őket leginkább többi cettől.
A fejük teljes testhosszuk körülbelül egyharmadát teszi ki. Megtévesztően nagy, vastag koponyájuk lehetővé teszi számukra, hogy áttörjék a kemény tengeri jeget, míg a 45-50 cm vastagságú bálnazsír lehetővé teszi számukra, hogy túléljék a fagyos sarkvidéki hőmérsékletet. A grönlandi bálna egy olyan cetféle, amely kizárólag az Északi-sarkvidéken él.
Veszélyben az életük
A grönlandi bálna szerepel a veszélyeztetett fajok listáján. Még az Északi-sarkvidéken is az emberi jelenlét okozta fenyegetésekkel néznek szembe. A mélytengeri bányászatból, a sarkvidéki olaj- és gázkutatási projektekből származó zajszennyezés, valamint a sarki jég olvadása miatti bővülő hajózási útvonalak okozzák a legnagyobb problémát. Ismert, hogy a tengeri jég tompítja a zajt, amikor érintkezik durva felületével. Az olvadó jég hatással lesz a hangterjedésre, ami tovább fokozza a zajszennyezést. További veszélyek közé tartozik a vegyi szennyezés, a hajókkal történő ütközések és az elhagyott halászhálókba gabalyodás.
Az emlősök közül a grönlandi bálna él a legtovább
A bálnák várható élettartamát számos tényező befolyásolhatja. Ezek közé tartozik az étrend, a földrajz és az élőhely, a genetika, az életmód és a veszélyeztetettség. A grönlandi bálna a leghosszabb életű állat a Földön. A tudósok becslése szerint a legidősebb egyed több mint 200 éves! Nehéz pontosan megmondani, mi teszi lehetővé, hogy ezek a bálnák ilyen sokáig éljenek; a DNS-mutációk sajátossága, kizárólag sarkvidéki vizekben élnek, túlzottan nagy szájuk, vagy valami egészen más. Bárhogy is legyen, egy 200 éves grönlandi bálna emlékezhet arra, milyen volt az óceán az ipari forradalom előtt. Képzeld csak el, milyen csend lehetett…
A tenger jazzénekesei
A grönlandi bálnák kifejezetten szeretnek énekelni, és nagy repertoárral is rendelkeznek. Míg más sziláscetek, például a hosszúszárnyú bálnák némileg kiszámítható hangmintákkal rendelkeznek, a grönlandi bálnák énekei egyediek és folyamatosan változnak.
A bálnák, mint sok tengeri állat, hangot használnak az óceánokban való navigáláshoz és a kommunikációhoz. Ez egy rendkívül hatékony technika, mivel a hang gyorsabban terjed a tenger mélyén, mint a fény. Általában a hímek éneklik a dalaikat. Kutatók szerint ezt azért teszik, hogy megvédjék a területeiket, vagy magukhoz vonzzák párzás idején a potenciális társakat.
A grönlandi bálnák énekeinek egyik egyedi jellemzője, hogy egyedülállóan változatosak a hosszúszárnyú bálnák énekeivel összehasonlítva. Míg a púpos bálnák hajlamosak az énekeket ismételgetni, a grönlandi bálnák énekeiben különbségek mutatkoztak az egyes években és időszakokban. Dalaik így mindig fejlődnek, és más bálnafajokhoz képest hihetetlenül változatosak.
