Kevés dolog pihentetőbb, mint úszni egy medencében, hallgatni a víz hangját és pihentetni a szemünket csak egy kis ideig. A bálnák és a delfinek számára azonban a vízben való alvás kissé bonyolultabb. A bálnák számára nem adatik meg hasonló luxus, és a tenger elég veszélyes tud lenni, ha ragadozók leselkednek a sötétben. Velünk, emberekkel ellentétben, a bálnáknak nincs automatikus, akarattól független légzési rendszere. A cetfélék légzése akaratlagos, ami azt jelenti, hogy minden egyes lélegzetvételt akarniuk kell, éjjel-nappal. Hogyan élhetik túl ilyen kondíciók mellett az éjszakát? A rövid válasz erre az, hogy a bálnák alvás közben félig éberek maradnak.
Aludni félig éberen
A bálnák és a delfinek alvási stratégiája valószínűleg ismerősnek tűnik mindazok számára, akik unalmas iskolai órákon próbáltak valahogy úgy tenni, mint akik ébren vannak, és ezzel egy időben aludni is. A félalvás trükkje az, hogy nyitva tartjuk az egyik szemünket, miközben félálomban vagyunk, és aludni próbálunk. A cetfélék lenyűgözően sajátították el ezt a képességet. Hihetetlen, de képesek kikapcsolni az agyuk egyik felét, míg a másik fél éber marad, hogy emlékeztesse őket a lélegzésre. Eközben az éber féltekéhez kapcsolódó szem nyitva marad, hogy ellenőrizze az esetleges akadályokat, ragadozókat vagy egyéb problémákat. A bálnák és a delfinek az „nyitott szemmel aludni” kifejezést a tökélyre fejlesztették.
Milyen hosszú ideig alszanak?
A palackorrú delfinek és a belugák napjuk több mint 30% -át alvással tölthetik el, míg az ámbrás cetek csak 7% -ot alszanak. A szürke bálnák a legálmosabb fajok, napjuk akár 41% -át pihenéssel töltik! A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a különböző fajoknak különféle pihenési igényeik lehetnek. Az alvás intenzitása fajonként is változhat; egyesek meglehetősen mélyen alszanak, talán akár mindkét féltekét is pihentetik néhány percig. Más fajok hosszabb ideig pihennek, de csak egyszerre az agyuk egyik felével.
Alvási pozíció
A legtöbb alvó bálna a felszín közelében vagy a felszínen marad, vízszintes vagy függőleges helyzetben. A felszínen való pihenést „logging”-nak (úszó farönk helyzet) nevezzük, mert a bálna mozdulatlan, lebegő teste hasonlít egy úszó farönkhöz. Néhány faj nagyobb mélységben alszik. A fogságban élő palackorrú delfinek például néha a tartályaik alján alszanak.
Csak úszni tovább!
A vízben élő állatok problémája, hogy a test 90-szer annyi hőt veszít, mint a levegőben. A hosszú ideig tartó mozdulatlanság ezért veszélyesen lehűtheti a bálna testét. Egyes fajok ennek elkerülése érdekében azt a stratégiát alakították ki, hogy még alvás közben is úsznak. Sok delfin csatlakozik lassan úszó csoporttagokhoz, miközben agyuk egyik féltekéje pihen. Azáltal, hogy „alvajárók” lesznek, a cetfélék fenntarthatják a testhőt, és alvás közben is együtt maradhatnak csoportjukkal.
Így alszanak a bébi bálnák
Akárcsak az emberi csecsemőknek, az újszülött bálnáknak és delfineknek is sok alvásra és anyai gondoskodásra van szükségük. Az első néhány hónap során a borjak nem hagyják el anyjuk oldalát. Esznek, alszanak és úsznak az anya oldalvizén. Valójában, ha az anya abbahagyja a mozgást, a borjú elsüllyed. A bálnák a zsírjuk miatt képesek a felszínen maradni, de a fiatal borjak csecsemőzsírja még nem elegendő a lebegéshez. Az anya számára ez azt jelenti, hogy az első hetekben megállás nélkül úsznia kell és ébernek maradni. Eközben az újszülött az életében egyszer lehetőséget kap, hogy hosszú ideig aludjon, és mindkét agyféltekéjét egyszerre pihentesse.
Mi a helyzet az álmokkal? Álmodnak vajon a bálnák?
Nem tudjuk biztosan, hogy bálnák és delfinek álmodnak-e. Érdekes azonban, hogy a tudósok találtak olyan gömbölyűfejű delfineket és ámbrás ceteket, amelyek a REM fázis (Rapid Eye Movements, gyors szemmozgás) eredményeit mutatták. Emberekben a REM egy mély álom állapot, amely az álmodáshoz kapcsolódik. Ez azt jelenti, hogy egyes bálnák álmodhatnak? Vajon miről? Remélhetőleg a jövőbeni kutatások megválaszolják majd ezeket a kérdéseket.
A víz alatt alvás nem a leglogikusabb helyzet egy vízben élő és levegőt lélegző állat számára. A bálnáknak és a delfineknek mégis sikerült okos fiziológiai és viselkedési adaptációkkal megoldaniuk ezt a problémát. Ma annyit tudunk erről, hogy sok cetféle alvás közben vagy az agyának egyik felét pihenteti, vagy rövid „szundi” típusú szünetet tart a rendszeres légzés fenntartása érdekében. Arról még ennél is kevesebb információnk van, hogy milyen alvási stratégiát fejleszthettek ki más, kevésbé tanulmányozott, vízben élő és lélegző fajok…
Forrás: https://whalescientists.com/
