A DNS-ükből talán kiderül, miért…
A bálnák és a delfinek sokkal ellenállóbbak a rákkal szemben, mint mi, emberek, és most közelebb kerülhetünk ahhoz, hogy megértsük, miért alakult így a cetfélék helyzete.
Általánosságban elmondható, hogy a cetfélék a leghosszabb életű emlősök. Néhány bálnafaj (pl. a grönlandi bálna) akár a 200. születésnapját is megélheti. Hogy ez miért lehetséges, rejtély, mivel méretük azt jelenti, hogy testük sokkal több sejtet tartalmaz, mint az emberi test. „Ha több sejted van, ez azt jelenti, hogy növekszik annak a kockázata, hogy e sejtek egyike rákossá válik” – mondja Daniela Tejada-Martinez a chilei Austral University munkatársa. „Tehát, ha nagy vagy, vagy hosszabb ideig élsz, ezer és millió sejted van, amelyek károsakká válhatnak.”
Ehelyett a cetféléknél sokkal alacsonyabb a rák aránya, mint a legtöbb más emlősnél, beleértve az embert is. Ezt a tudományosan furcsa helyzetet Peto paradoxonnak nevezik.
A bálnák a méretük alapján egyszerűen túl nagyok ahhoz, hogy ne érintse őket a rák – mégis ellenállóak a betegséggel szemben
„Van egy vicc, miszerint a bálnáknak a méreteik és a sejt számuk alapján tudományosan nézve eleve rákosan kellene születniük, és nem is létezhetnének, mert egyszerűen túl nagyok” – teszi hozzá Vincent Lynch a New York-i Buffalo Egyetem munkatársa. Szerinte van egy „szupertriviális” magyarázat arra, hogy a bálnák hogyan élhetnek ennek ellenére. „Egyszerűen csak jobb, a rákkal szembeni védő mechanizmusokat fejlesztettek ki” – mondja.
De még mindig többet kell megtudnunk arról, hogy miért és hogyan tették ezt.
A bálnák génjeinek kutatása magyarázatot adhat
Tejada-Martinez és munkatársai most 1077 tumorszuppresszor gén (TSG) evolúcióját tanulmányozták. Összességében 15 emlősfaj, köztük hét cetféle génjének evolúcióját hasonlították össze.
A DNS károsodását, a tumor terjedését és az immunrendszert szabályozó géneket pozitívan választották ki a cetfélék közül. A csapat azt is megállapította, hogy a cetfélék 2,4-szer nagyobb arányban nyertek és veszítettek TSG-ket, mint más emlősök.
„Nem arról van szó, hogy a bálna géneket ültetnénk át emberekbe, hogy ezzel ellenállóvá tegyük őket a rákkal szemben – mondja Lynch. „De ha megtaláljuk azokat a géneket, amelyek szerepet játszanak a daganat elnyomásában más állatoknál, és rájönnénk, mit csinálnak, akkor tudnánk olyan gyógyszert készíteni, amely utánozza ezt a működést az emberi kezeléseknél.”
Forrás:
Proceedings of the Royal Society B, DOI: 10.1098/rspb.2020.2592 (newscientist.com)
